Településtörténet

Gyöngyfa község Baranya megyében, a Szentlőrinci járásban.

Fekvése

Szigetvártól délkeleti, Szentlőrinctől déli, Sellyétől észak-északkeleti irányban fekszik, majdnem félúton a két utóbbi települést összekötő országút mentén. Közúton elérhető szomszédai északról Királyegyháza, délről Magyarmecske.

Formálisan vasúti megállóhellyel is rendelkezik a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon, bár a jegypénztár nélküli Gyöngyfa-Magyarmecske megállóhely [1929 előtt: Rónádfa-Magyarmecske megállóhely valójában Királyegyháza közigazgatási területén található, ott, ahol a vasút a sellyei országutat keresztezi Királyegyházát alig elhagyva, több mint 2 kilométerre Gyöngyfától.

Története

A község mai területén 1929-ig két település, Rónádfa és Hernádfa terült el, a kettő közül Rónádfa foglalta el a mai közigazgatási terület északi-északnyugati részét, míg a jelenkori községhatár déli-délkeleti része a jóval kisebb Hernádfához tartozott.

Rónádfa, régi nevén Románfölde névadója Nagyvátyi Román volt, aki a XIII. század közepén élt. A település nevét 1326-ban említették először az oklevelek Romanfeulde néven, mikor Román fia János fiai Jakab és Tamás 10 dénár M-ért eladták Gerdei István fiainak. 1331-ben Herranth fia Miklós és Chabaka fia János hatalmaskodott Románföldén.

Az imént említett Herranth nevét őrző Hernádfa Sumony mellett keletre elterülő, önálló kisközség volt egészen a 20. századig, míg az ugyancsak fentebb szereplő Chabaka nevét pedig a jelenlegi Csobokapuszta őrzi Mónosokor (ma Okorág) határában, attól északkeletre.

Az egymás tőszomszédjában kialakult Hernádfa és Rónádfa 1929-ben egyesült, így jött létre Gyöngyfa mai települése.Az egyesítés utáni név korábban Rónádfa egyik dűlőneve volt, és valószínűleg azért kapott az egyesített falu a korábbi elnevezésekhez képest harmadik nevet, hogy egyiknek a lakói se érezhessék úgy, hogy alávetett szerepbe kerültek a másik faluval szemben. Az egyesítés óta eltelt időben a két, egymáshoz amúgy is közel fekvő belterületekkel bíró település szinte egybeépült, a helyismeret nélküli látogató már aligha veszi észre, hogy nem olyan régen még két külön falu volt ugyanitt.

A Gyöngyfa dűlőnév, majd falunév egyébként valószínűleg ugyancsak személynévi eredetű elnevezés: a Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára (Kiss Lajos, 1978) szerint ez az egykori Gég személy- és nemzetségnevet őrző, mára megsemmisült Gégfalva helységnév lerövidült, és népetimológiával átalakult változata.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kovácsevics László (független)
• 1994–1998: Kovácsevics László (független)
• 1998–2002: Kovácsevics László (független)
• 2002–2003: Németh István (független)
• 2003–2006: Kovácsevics László (független)
• 2006–2010: Dörömböző Béla (független)
• 2010–2014: Dörömböző Béla (független)
• 2014–2015: Németh István (független)
• 2015–2019: Nagy Attiláné (független)
• 2019-től: Orsós Attila János (független)

A településen 2003. július 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott önfeloszlatása miatt.A választáson az addigi polgármester és elődje is elindult, a lakosok pedig utóbbinak szavaztak bizalmat, közel kétszeres szavazatkülönbséggel.

Gyöngyfa egyik választástörténeti érdekessége, hogy a 2014-es önkormányzati választáson bár hatan indultak a polgármesteri posztért, de szavazatot csak hárman kaptak közülük.Az nem derül ki a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásából, hogy a másik három jelölt ennyire népszerűtlen volt-e a lakosok körében, vagy csak szimplán visszaléptek a nyilvántartásba vételük és a szavazás napja között, de nem sok hasonló esetnek van nyoma Magyarország rendszerváltás utáni választástörténetében.

2015. április 12-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Gyöngyfán,ezúttal a fél évvel korábban megválasztott előző polgármester lemondása okán.